Október közepén egész oldalas hirdetés jelent meg a New York Timesban. Csakúgy, mint két éve, a náci zsidóüldözésekre emlékeztetve tiltakoztak németországi diszkriminációjuk ellen a szcientológusok. Hollywoodi filmsztárok és rendezők, Dustin Hoffmann és Goldie Hawn, Oliver Stone és Costa-Gavras nyílt levélben követelte Helmut Kohltól "a szégyenletes, szervezett üldözés" befejezését. Az amerikai külügyminisztérium nem sokkal azelőtt helytelenítette a Mission: Impossible elleni bojkottfelhívást, amelyre a film szcientológiahívő főszereplője, Tom Cruise miatt szólított fel a Junge Union, a német kereszténydemokrata párt ifjúsági szervezete. Bekerültek a szcientológusok panaszai az USA-külügyminisztérium és az ENSZ emberjogi jelentéseibe is.

A sérelmek listája hosszú. Szcientológusokat nem fogad be politikai párt. A munkaügyi miniszter megtiltotta, hogy munkaközvetítést folytassanak. Norbert Blüm szívesen kizárná őket az óvodából, a tanintézményekből és a rendőrségről is. Az utóbbi Bajorországban már meg is történt. A tartományi kormány döntése szerint az állami alkalmazottaknak ezentúl nyilatkozniuk kell, hívei-e a szcientológiának. Ha igen, fegyelmivel számolhatnak, illetve elfelejthetik alkalmazásukat. Írásban kell elhatárolniuk magukat a szcientológiától a közületi megrendelésekkel megbízott cégeknek is.

A bajor döntés sokakban idézi az utólag inkább kínosnak érzett "radikális rendeletet", amellyel a hetvenes években az NSZK-ban kommunistákat zártak ki a közalkalmazotti foglalkozásokból. Jogi szakértők attól tartanak, hogy a bajor foglalkoztatási tilalom aligha állja ki az alkotmányosság próbáját, ahogy a munkaügyi miniszter rendeletét is - első fokon - jogellenesnek találta egy nürnbergi bíróság.

Születtek a szektára nézve kedvezőtlen bírósági döntések is. Miután a baden-württembergi tartomány megtagadta a támogatást olyan zenei fesztiváloktól, ahol szcientológus művészek is fellépnek,

Chick Corea, szintén zenész, alulmaradt az emberi jogai megsértése miatt indított perében. Egy müncheni bíróság 30 ezer márka visszafizetésére kötelezte a szektát abból a 170 ezerből, amit egy nyugdíjas mérnök adott ki eredménytelenül - gyógyulást ígérő szcientológiai kurzusokra. S hiába hivatkoznak a szcientológusok vallástudósok szakértői véleményére, a szövetségi munkaügyi bíróság tavaly úgy döntött, hogy nem egyházról, hanem nyereségorientált vállalkozásról van szó, amelynek nem járnak adókedvezmények.

Tartományi szinten jó ideje vitatják, hogy sor kerüljön-e a szekta titkosszolgálati megfigyelésére az alkotmányvédő hivatalok által. A Saar-vidék már megpróbálta, Bajorország, Baden-Württemberg és Észak-Rajna-Vesztfália hajlana rá, de a szövetségi belügyminiszter és más tartományok ellenzik. A belügyminiszterek legutóbbi értekezlete csak egy munkacsoport felállításában tudott megállapodni, amely majd vizsgálja a kérdést. A húzás-halasztás a szervezet alkotmányellenességének kimondásából adódó jogi kockázatokat sejteti. A szekta esetleges betiltását pedig sokan a lehető legrosszabb ötletnek tartják a tilalmat esetleg törvényellenesnek minősítő bírósági ítéletekre gondolva.

Németországban mindenesetre uralkodó vélemény, amit a szcientológiaellenes küzdelem élharcosa, a hamburgi szenátus szektaügyi megbízottja, Ursula Caberta is mond: "A szcientológia politikai kihívás." Ám pont ez a kérdés: hogy a szcientológusok olyanok-e, mint a kommunisták?

A szcientológia egyház ugyan "totalitáriusan strukturált szervezet", amely "ellentmond a jogállam és a demokrácia elveinek", de "nincs koncepciója a hatalom gyakorlására és az uralom egy meghatározott modelljének megvalósítására" - válaszolja erre az alsószász alkotmányvédő hivatal jelentése; erre támaszkodva az ottani tartományi belügyminiszter megállapíthatta: "A szcientológiából hiányzik a megfigyeléséhez szükséges politikai célkitűzés."

Mégis, állam és politika sehol sem üzent hadat olyan elszántan a szcientológiának, mint Németországban. Az alapvető kifogás a következő: a demokráciának önálló, szabad akarattal rendelkező polgárokra van szüksége - a szcientológia viszont pszichikai függőségben tartja híveit. Miután a magát egyedül üdvözítőnek tekintő hit terjeszkedik, a szcientológia célja a világuralom - hangzik a gondolatmenet. A szcientológia elleni ideges fellépés mögött mindamellett felsejlenek a német demokrácia kellemetlen történelmi emlékei, s az igyekezeten átüt az uralmi monopóliumát féltő állam németes buzgalma is.

A szcientológusok akár rokonszenvesek is lehetnének nagy üldöztetésükben, ha nem nyomulnának annyira, ha a valóban elszenvedett hátrányokon túl nem reagálnának olyan ingerülten mindennemű kritikára. A szekta ellenfeleivel és bírálóival szemben indított bírósági perek tömege még belefér a jogállamba. Ijesztő - a szcientológia egyház által természetesen tagadott - történetek keringenek azonban magándetektívekről és fenyegetésekről, a kritikusok zaklatásáról és megrágalmazásáról.

Ellenlábasok által szívesen idézett passzus a szektaalapító Hubbardtól, hogy mi mindent szabad csinálni például a szektát elhagyókkal: "kitrükközni, beperelni, becsapni vagy megsemmisíteni" őket - egyes források szerint azonban az utóbbi szankciót időközben hatályon kívül helyezték.

A Németországban fenyegetőnek érzett, bár egy szekta részéről aligha meglepő térítés és terjeszkedés a hívők egyéni aktivitásán túl szcientológus társaságok, kulturális és polgárjogi egyesületek alapításában érhető tetten. Mivel jogilag többnyire nem a szcientológia egyház vállalkozásairól van szó, nehezebben ragadható meg a szekta gazdasági befolyása.

A szcientológus vállalkozók hivatalos források szerint mindenekelőtt vállalkozási tanácsadással, menedzserképzéssel és ingatlanügyletekkel foglalkoznak. Speciális területük lerobbant bérházak felvásárlása, renoválása, majd a bérlemények öröklakásokká alakítása. A vád ez esetben a régi lakók kiszorításának erőszakos, bár nem feltétlenül szektaspecifikus módja.

Ugyancsak fontos bevételi forrást jelentenek az ingyenes személyiségtesztet követő terápiák és tanfolyamok. S ha igaz, hogy a sok ezer márkás kurzusokból és a szcientológus vállalkozások adományaiból származó, hozzávetőlegesen pár milliárd márkára becsült éves bevétel közel egyharmada Németországból (és Svájcból) érkezik, akkor a küzdelem tétje nem csupán eszmei.

A lelkeket alighanem máshogy kellene megmenteni a demokrácia számára, mint a szcientológusok - egy berlini alkotmányjogász szerint is - "alkotmányjogilag rendkívül problematikus" állami diszkriminációja révén. Mint Bernhard Schlink mondja, a szekta elsősorban "olyan egyesület, amelyik elszedi az emberek pénzét, ez pedig bizony teljesen rendben van egy szabad piacgazdaságban".
 
1996. december 19. - Magyar Narancs