"Az NBH korábbi évkönyveiben már felhívtuk a figyelmet olyan szervezetre, amelynek működése sérti az alkotmányos alapjogokat. A szervezet struktúrája egy totalitárius berendezkedésű felépítmény analógiáját mutatja, amely anyagilag és mentálisan kizsákmányolja tagjait" - olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) idei kiadványában. A dokumentum szerint erősödött a tendencia, hogy a szóban forgó, ám meg nem nevezett egyház a háttér felfedése nélkül gazdasági vezetőket, politikusokat próbál behálózni.

Vádak a világhálón

Miként a hazai szcientológusok Ember és Szabadság című lapjából kiderül, a szervezet - bizonyára jó oka volt rá - magára vette a célzást. Szerintük azonban az eddigi NBH-jelentések általánosságokat tartalmaztak, "amelyekből a figyelmes olvasó egyértelműen megállapíthatja: nem találtak semmit, de valamit mondaniuk kellett, tehát kényesen ügyeltek arra, hogy semmilyen jogi következménye ne lehessen nagy nyilvánosság előtt tett kijelentéseiknek". Valóban csupán általánosságokról volna szó? Erősen vitatható. Az NBH például már az 1999-es évkönyvében leszögezte: Magyarországon olyan "új szervezet jelent meg, amely a felszínen kultikus körülmények között működik, de valójában a csatlakozó gyanútlan polgárok hiszékenységét kihasználva, mentálisan és gazdaságilag függővé téve őket próbál minél nagyobb befolyást szerezni".

Egy évvel később a mozgalom ugrásszerű terjeszkedéséről számoltak be: "létrejött országos hálózata, valós társadalmi és üzleti manipulációs, pszichológiai eszközöket és módszereket is alkalmazó tevékenysége mélyen konspirált." A 2001-es évkönyv szerint pedig az egyház vállalkozásokat céloz meg, s "a jövő nemzedéket akarja megnyerni a gazdasági és politikai hatalom megszerzése és hosszú távú megtartása céljából". Amikor a szcientológusokat szembesíteni akartuk a Nemzetbiztonsági Hivatal közléseivel, Fritzlauf Lajosig, a szervezet egyik vezetőjéig jutottunk el. Tőle azonban üres kézzel kellett távoznunk, mivel úgy vélte: az évkönyv nem nevez néven egyetlen egyházat sem, így nincs miről beszélnünk.

Ilyenformán arról, a világhálón olvasható dokumentumról sem állt módjában elmondani a véleményét, mely az ő személyével kapcsolatban fogalmaz meg súlyos állításokat. Arról a terjedelmes, angol nyelvű iratról van szó, melyet a szcientológusokat feljelentő állampolgárok a közelmúltban a Los Angeles-i ügyészséghez nyújtottak be, s mellyel azt akarják bizonyítani, hogy az egyház milyen bűntetteket követett el az utóbbi másfél évtizedben. A dokumentum titkosszolgálati módszerek alkalmazásának vádjával összefüggésben említi Fritzlauf Lajost, mint a szervezet Különleges Ügyek Hivatalának vezetőjét Oroszországban. Emberünk pedig - így a szöveg - a kilencvenes évek közepén ügynöke révén bizalmas információkat szerzett arról, hogy a moszkvai legfőbb ügyészség milyen fellépésre készül a szcientológusok helyi központja ellen. Nem tudni, a vád megállja-e a helyét, annyit viszont Fritzlauf elárult: egykor valóban az egyház egyik vezetője volt Moszkvában.

Sorompó a Parlamentnél

Amikor azt olvassuk, hogy a szervezet tagjai közéleti befolyásszerzésre törnek, nem is gondolnánk, milyen közel férkőztek a politikához. Pedig tény: a szcientológia már - szinte a szó szoros értelmében - a Parlament kapuja előtt áll. Országgyűlési képviselőink talán nem is tudják, hogy amikor gépkocsival behajtanak Kossuth téri munkahelyükre, autójuk előtt egy szcientológus cég, a Masco Kft. által felszerelt sorompó emelkedik a magasba, és engedi őket a parkolóba. Persze nem esünk abba a hibába, hogy ebben kívánjuk láttatni a szervezet és a politika összefonódásának bizonyítékát - e tényt helyesebb jelképnek tekinteni. Ennél sokkal nagyobb jelentősége van annak a hírnek, mely szerint a szcientológus vállalkozások WISE nevű világszervezetének magyarországi tagozata már vagy háromszáz hazai céget tömörít.

E feltételezett nagyságrend hitelességére utal, hogy a bevallottan szcientológus Profit Maker Kft. honlapja szerint ennyi magyarországi vállalat alkalmazza már az egyház alapítója, L. Ron Hubbard módszereit. A szcientológiát ugyanis előbb lehetne sajátos szervezéselméleti technikának, mint vallásnak nevezni. Miként pedig egy WISE-cégnél dolgozó informátorunk vélekedik, e praktikák harminc százaléka nem is haszon nélkül való - ami igaz lehet, hiszen, valljuk meg, melyik vállalat, iroda munkamenetén ne lehetne bármikor némi átszervezéssel ésszerűsíteni?

Ilyen szolgáltatást kínál az egyik legsikeresebb hazai szcientológus érdekeltség, a Comline Kft. is, melynek referencialistáján közel kétszáz kisebb-nagyobb vállalkozás szerepel, köztük olyan nagy cégek, mint a Coca-Cola, az IBUSZ, az Aranypók, a Magyar Suzuki Rt. vagy a Giro Bankkártya Rt. A Comline-t vezető Lenkei Gábor szcientológus hitvallását tartalmazó honlapján a következőket olvassuk: "Én és a feleségem egy olyan céget vezetünk, amely L. Ron Hubbard szervezési technológiáját használja, valamint tanítja más cégeknek. A cégünk egyre dinamikusabban fejlődik és egyre többet segít más cégeknek is abban, hogy fejlődjenek."

Lenkei eredetileg orvos volt, amikor azonban megismerkedett a szcientológiával, felhagyott a hagyományos gyógyítással, mert - miként önéletrajzában írja - "rájöttem, hogy becsaptak, egyoldalúan képeztek, és rejtve maradt előttem egy világ, a gyógyítás alternatív módszereinek világa". Egy szintén kiugrott orvoskollégájával három AIDS-beteget kezdtek kezelni vitaminokkal és más természetes módszerekkel. Az eredmény pedig: "Többszörösen bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag minden vírus működése részlegesen vagy teljesen blokkolható természetes terápiák használatával. Például C-vitaminnal" - írja Lenkei, aki ezután a sikeren(?) felbuzdulva könyvet írt Cenzúrázott egészség - A "betegségipar" futószalagján címmel. Ennek egyik fejezetéből meg lehet tudni, "hogyan lehet sok pénzt keresni gyerekeken egy kitalált betegséggel". Mi tagadás: ha valaki, akkor egy szcientológus ezt jól tudja.

A szcientológia egyes személyiségfejlesztési, gyógyítási technikái a Nemzetbiztonsági Hivatal figyelmét is felkeltették. Miként a 2001-es évkönyvben a szervezetre utaló passzusban olvassuk, "egy cukorbeteg azért halt meg, mert a »közösséghez« tartozó társai elhitették vele, hogy inzulin adagolása nélkül, az irányzat tanainak segítségével is meggyógyul". Nem csoda, ha a szcientológusok szerint a gyógyszerlobbi, illetve velük szövetségben a pszichiáterek szervezik az ellenük folyó harcot. Ezzel kapcsolatban pedig hátborzongató vélekedést olvashatunk a szervezet egyik kiadványában. E szerint "a Lipcsei Egyetem pszichológiai és pszichiátriai iskolája nyitott utat a hitleri Németország haláltáborainak. Kábítószerek segítségével nyilvánvalóan ezek az emberek adták a világnak Hitlert mint saját bábjukat." (Vannak persze, akik szerint éppen egy egész szakma elleni gyűlöletkampány juttathatja eszünkbe a náci diktátor tevékenységét.)

Védett egyházak

Egy sikeres céghez hasonlóan a szcientológusok is társadalmi kampányokkal igyekeznek minél előnyösebbre sminkelni arculatukat. Ezek közé tartozik az évek óta megszervezett "Maraton a drogmentes Magyarországért", melynek védnökei között találjuk a Nyírő Gyula Kórház vezető addiktológusát, a szcientológiát bevallottan támogató Hermon Mihraniant és Szikinger Istvánt, a baloldalon ünnepelt alkotmányjogászt, valamint Pest megye egykori, ma énekesi babérokra törő rendőrfőkapitányát, Komáromi Istvánt. Nevét adta a kezdeményezéshez a színészek közül Pécsi Ildikó, Székhelyi József és Nemcsák Károly, valamint Vikidál Gyula énekes, illetve Martinek János és Mizsér Attila öttusázó. S hogy az utóbbiak valóban szcientológusok-e? Efelől támadhatnak kétségeink, hiszen lehet, hogy egyikük- másikuk nem is tudta, valójában mit támogat. Igaz, nem bonyolult feladat kideríteni, kik állnak a háttérben, hiszen a maratont hirdető honlap nem is rejti véka alá a kezdeményezés "tudományológus" hátterét.

Szikinger István az egyház melletti kiállását a szervezet lapjában addig fokozta, hogy elragadtatásában párhuzamot vont az egykori zsidótörvények és az egyházalapítás szigorítását célzó közelmúltbeli törekvések között. Pedig a vonatkozó törvény "egyes pontjainak kiigazításával, a hiányosságként megfogalmazott igények pótlásával kiszűrhetőek, kezelhetőek és megelőzhetőek lennének az egyházi státussal való visszaélések" - olvassuk a nemzetbiztonsági évkönyvben. Érzik a változtatás szükségét a szigorítástól korábban elzárkózó baloldalon is. Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár például a minap arról beszélt a Magyar Nemzetnek: az európai parlamenti választások után a pártoknak egyeztetniük kellene a jogszabály módosításáról, s erősíteni az ügyészség ellenőrző szerepét. Ezzel pedig nem tett mást, mint emlékeztetett elődje, Semjén Zsolt 2000-ben előterjesztett javaslatára. Miként most lapunkat a polgári kormány egyházügyese emlékeztette, az ő tervezete szerint úgy lehetne az egyházak közül kiszűrni a nem vallási mozgalmakat, hogy bejegyzésük alkalmával be kellene nyújtani hitvallásukat is, majd szakértők bevonásával elbírálni, valóban egyházról van-e szó. Később pedig, ha bármilyen kétség merül fel, a csoportosulás tevékenységét csak össze kellene vetni alapelveivel, s ha elmélet és gyakorlat eltérést mutat, vizsgálatot lehetne kezdeményezni. Ma ezzel szemben a hatóságnak nincs elegendő mozgástere, hogy alkalomadtán eljárást indítson: a törvények szerint ugyanis az ügyészség egyháztól adatot nem kérhet.
 
2004. április 22. - Heti Válasz (Szőnyi Szilárd - 4. évfolyam 17. szám)